Egy szenvedély margójára /Pilinszky János
A tengerpartot járó kisgyerekmindíg talál a kavicsok közt egyre,mely mindöröktől fogva az övé,és soha senki másé nem is lenne.Az elveszíthetetlent markolássza!Egész szive a tenyerében lüktet,oly egyetlen egy kezében a kő,és vele ő is olyan egyedűl lett.Nem szabadúl már soha többé tőle.A víznek fordul, s messze elhajítja.Hangot sem ad a néma szakitás,egy egész tenger zúgja mégis vissza.
Veled vagyunk, Mizu...
ej baszdmeg...
szeretlek :(
énisénis :(
Megjegyzés küldése
4 megjegyzés:
Veled vagyunk, Mizu...
ej baszdmeg...
szeretlek :(
énisénis :(
Megjegyzés küldése