Na, ugyi volt tegnap a Meronak a divatbemutatófőpróbája, amire meg voltunk hííívvva. Előtte jó korán felkeltem, és átmentem Lujan barátosnémhoz, megmucorgattam a kiskutáját, ittam fini kávét amit 5ször kiöntöttem, és jó sokat beszélgettünk, de ezt szerintem többcör megejthetnénk^^ Olyan ritkán találkozunk:( Ebéd után elindultunk a bemutatósra. Mero nagyon szép meg ügyesvolt:3 a többiek meg vagy tudtak (divat)rajzolni és nemtudtak varrni, vagy ovisan rajzoltak és tudtak varrni, de a mindkettő/egyiksem kategóriába elég kevesen tartoztak. Fotóztam elég sokat, és fura de elég sok jó is lett belőle:D Persza az undi ruhákat tüntetőleg kihagytam:P
Aztán fogtuk magunkat (Luu, Ely,So +én) és elmentünk a Blaha mekibe, közben pedig az életre szóló jótanácsokat kaptunk egy öreg nénitől miszerint fél lábbal és kézzel lehet élni, de fél szemmel nem. El is raktuk eme bölcsességet jó mélyen a tarsolyunkba.
A mekiben aztán nagy jegeskávék meg minden finom társaságában kidumáltunk az égvilágon mindent, közben sztorik hangulatának aláfestéséhez megjött az eső is ^^ Mivel nekem eszembe jutott hogy mindenáron 15cmes magassarkút kell felpróbálnom, elindultunk a westendbe, amit inkább módosítottunk Mom parkra mert So anyuja ott dolgozik és occsóság volt ott aznap (kár Lu hogy nemjöttél nagyon mókás volt:( ) Órákig keringtünk körbekörbe a C&A-ban, a lányok kinéztek két műbőr dzsekit ami 13.000ftról (!!!) lett 2500-ra leértékelve, szvsz még ígyis jóval a valós értéke fölött jár:D A vicci hogy tényleg meg is vették mindketten, nyár közepén mire nem jók az akciók:D Utána végre betértünk a Deichmanba, ahol meg is találtam álmaim cipőit: hegyesorrúak és halálosan magasak:D Többiek szerint jólálltak, szerintem még mindíg 10 kilóval több vagyok mint amivel ebben jól lehet kinézni:) Na mind1, az atommagassarkú cipő is felkerült a "Mit veszek/változtatok ha lefogyok" listámra.
Na, kb ennyiminden történt tegnap, én naonjóléreztem magam:3 Szeretlek titeket többijek ^^

pótlás

Na, most hogy vvisszaállt a béke és a rend az univerzumban és kikerült a homokszem a gépezetből újra tudok blogolni!
Egy rövid összefoglalás: jún. 13.án 20 éves lettem, próbáltuk megünnepelni, több de inkább kevesebb sikerrel. Volt király Vespás tortám, meg kaptam sok szépet és jót de valljuk be az a buli jobban is sikerülhetett volna. Mindenesetre a körtepálinka kib*szottfinomvolt.
Aztán lementünk a Balatonra, ahol a naív ember azthinné mindíg kék az ég, hát igen csak akkor nem mikor mi odamegyünk mert akkor szürke. 1 hét eső, kisebb megszakításokkal, laptop, tv, kaja. Najó, Siófoki kirándulásunkra is hajlandóvolt kisütni a nap, hajókáztunk is meg minden csak visszafele szakadt a nyakunkba az eső.
Aztán azóta voltunk Soval Ápival Elyvel Balázzsal Velencejitavason, és az végre hájperszuper nyárfíling volt, pancsiztunk és nemvolt hideg a víz, és büfében ettünk, és fagyiztunk és vizibicikliztünk meg miiiindeeeen hazafele a vonaton meg hülyétkaptunk a húsztagú ordibáló cigánycsaládtól a vonaton.
Meg azóta volt egy tánc is ahol cípescíp ajándékot kaptam azoktól akiktől eddig nem, meg So is kapott veriszexuális fehérneműt:P vagymit. Aztán kiderült hogy talán még a rokira is meglehet tanítani csak nemmindíg sikerül xD Ja, igen! Ezen az ominózus táncon került elő a Nature Senshi meg Sailor Moon téma, nosztalgia meg ilyenek, és én újfent szerelmes lettem az egészbe, meg az SM fílingbe, úgyhogy teljes gőzzel azon vagyok hogy letöröljem/jük a port a mi rééégesrégi szeretett történetünkről :)
Na mostanság talán ennyi, nemsokára indulok Lucchanhoz, aztánmeg Merós divatbemutatóra:)

Most hogy a világ összes pénzét elköltöttem lenge nyári kisruhákra, és felkészítettem a lelkem egy baromijó piknikezős szülinapra, és ráizgultam egy szép füllesztő hétre a Balatonon, ahogy az kell megjött a hidegfront és esik az a kibaszott eső-soha jobbkor. Hogy mentsem ami menthető próbáltam nézni partizóshelyeket de kihitte volna most pénteken az égvilágon semmi értelmes nemlessz.
A világ újra összeesküdött ellenem, kurvajó.

Szinte el sem hiszem de tényleg túlvagyok azon a rohadt szóbelin, természetesen olyan tételt húztam amit nem kellett volna de ezmár annyira nemszámít. Majd hétfőn kiderül megbuktram-e.
Szóbeli után megpróbáltuk megkeresni a SugarShop-ot, és negyedóra mászkáláls után sem találtuk meg (jólelbújt..) Aztán bementünk suliba, megkérdeztem hány pontos lett az írásbelim, és sztem év poénja, de 43 és az még 4es. Utána fagyiztunk egyet aztán otthagytam többieket és elindultam a kínaipiacra. Kicsit félelmetes egyedül menni oda főleg mivel hétköznap délután már igazán nemsok vásárló megy arra...dehát én vásárlási lázban égtem és mineél többet minél olcsóbban akartam venni szóval az életemet kockáztatva is de eljutottam oda:D Aztán onnan elmentem az Árkádba ahol szintén vásároltam még egy órát hogy aztán 6kor találkozzak a bejárat előtt Balázzsal és őtis elkísérjem vásárolni xDDD Hát ezvan, a fogyasztói társadalom végterméke márcsak a soppingtól boldog (^^"""") De megis fizettem ezért a boldogságért, mert mire hazaértem, kezem lábam derekam tőből leszakadt, és a lábam annyira fájt hogy sokáig nemtudtam elaludni miatta XD (meg mivel az új lapos kis szandálocskámba mentem azis feltörte a lábam..)
Nyah, szóval egyenlőre szánsájnhepinessz.

zsiku üzenete:
csak basszus annyira jók vagytok így ketten és balázs eddig a legjobb pasid!:D lehet hogy nem rámenős, de legalább nem csal össze-vissza.
Mizu ... (ágy..) üzenete:
hát látod ennél azért bonyolultabb egy párkapcsolat...
zsiku üzenete:
oké, én azt értem. csak hát mégis...
Mizu ... (ágy..) üzenete:
igen értemén
Mizu ... (ágy..) üzenete:
látod, még saját magunkat is sikerült átvernünk hosszú időre hogy jólmegvagyunk
Mizu ... (ágy..) üzenete:
illetve egymást

Szomorú vasárnap

Nem elég hogy a rokonaim végleg leírták magukat előttem, és végig kellett ülnöm egy undorító családi ebédet, mindezekután majdnem elvesztettem azt is amit a legjobban szeretek. Annyira...annyira sokvolt már mindenből hogy bégülis kibukott belőlem amit már nagyon régóta gyűjtögetek, halmozok magamba akarva,akaratlanul. Az hogy ennek majdnem szakítás lett a vége, aztviszont sosem gondoltam volna. Igazából...nemis azvolt a durva amiért én végülis elkezdtem beszélni... hanem mikor már sírtam és Ránéztem és nemláttam félelmet. Egyáltalán nem csodálkozott vagy lepődött meg hogy ez az egész most miért, nemhangzott el az "eddig olyan jól megvoltunk" mondat... Mert kiderült hogy őis ugyanolyan rosszul érezte magát mint én. Csak én előbb mondtam ki. Szépkis pofon az élettől a legjobb pillanatban.
Végülis abban maradtunk hogy megpróbáljuk... És hiába sétáltunk hazáig aztán összebújva, hiába szeretkeztünk úgy ahogy azt tényleg kell, és hiába ittunk egymásnakdőlve meleg teát amit ő csinált, és hiába néztünk összebújósan rémfilmet este.... Én nagyon félek. Hogy sosem lessz elég idő rá hogy kijavítsam azokat a hibákat ami miatt rosszulérzi magát mellettem. Nemtudom hogy vagyok-e olyan hős hogy legyőzzem magam.
Miután lefeküdtünk még sokáig sírtam. Ott feküdt mellettem és nemtudom hogy nem akarta vagy nem is hallotta. Mindenesetre utolsó egy érzés mikor ott fekszik melletted akit szeretsz,csak annyit kérsz a jóistentől hogy ébredjen fel, hallja meg, és öleljen át arra a kis időre... és nem kel fel, és nem hallja meg, és senki nem ölel át mikor órákon keresztül sírsz a sötétben.
Tökjó, holnap emelt szóbeli....

"..sometimes i fill my skin
sometimes i hear a voice
"please try to be friendly"
but I'm too old inside

I'm so jealous
but proud to be
an ordinary girl
I'd like to talk
but you know i hate
all ordinary words.."

http://youtube.com/watch?v=HO1hXhmzyto&feature=related

ezt csak azért linkeltem hogy megjegyezzem úgyse néz soha senki jutubos linket....