kérdezték páran hogyvagyok. Jól köszi, so-so, stb de most szántam 2 percet hogy megfogalmazzam mégis hogyan és azthiszem a zavart a legjobb szó. Össze vagyok zavarodva, nemtudom mi mennyire fontos, mennyire számít mennyire komoly...
Elvégre lehet mindent félvállról venni hisz úgyis minden megoldódik.
És lehet görcsösen minden pillanatban a következőre készülni és sosem nyugodni.
Itt ülök hajnal 2kor és egy olyan számon elmélkedek ami a hitről szól ami nekem sohasem volt. Miért? Vonaton hazafele le lettem hordva az ateizmusom miatt és azóta valahogy egyre magányosabban érzem magam. Azért mert újabb dolog amiben különbözünk és egyre távolabb érzem magam tőle, vagy azért mert szembeállítottak azzal hogy vannak akiknek mindig ott lesz valami benn amikor én úgy érzem teljesen egyedül vagyok?
Sok kérdés merült fel ilyesmi és teljesen más témákban is bennem és nagyon kevés választ tudtam adni eddig magamnak úgyhogy kicsit frusztrált vagyok.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
.jpg)
3 megjegyzés:
Fura dolog. Én se vagyok vallásos, mégis hiszem, hogy mindenkinek szüksége van arra, hogy higgyen valamiben: Sors, végzet, szerencse, véletlenek, ilyesmik.
Hányszor volt az, hogy azt gondoltad, hogy az egész világ összeesküdött ellened? Na a vallásosak ilyenkor gondolják, hogy "Isten cserbenhagyott". Mindegy, mit gondolsz, az eredmény mégis ugyanaz... :S Nem mondom, hogy a vallás nem tud erőt adni, mert van ismerősöm, akinek sose voltak barátai, és egy ilyen közösségben nemhogy barátokra, de szerelemre is lelt, de valahogy mégis úgy nézek erre, mint egy közös alaptéma, amiért sok ember összegyűlt, és befogadták egymást. Ilyenek vannak más módon is. Mint nekünk nagyonrégen a meet. Meg pl. oroszlánszalonnasütés és fotózás alkalmával is lehet jókedvet szerezni ;)
Na, nem okoskodom tovább, nem áll jól a hajszínemhez ^^"
Oroszlánnasütés XDDD
szeretem ha okoskodsz:)
Megjegyzés küldése