szívrablás

Pont az az egy, az az egyetlen darabja, az kéne
Elvinném, s ha nem akar meghalni a többi jön el érte
A szíve egy dobozban, bársony közé raktam
És kopognak, az ajtóban áll, én meg örülök, hogy itt vagy

-Gyere be, mit hoztál ide el, csak nem hiánytalan
-Mindenem itt van, csak a szív kéne, ami még nálad van
-Azt nem adom, mert te azt örökbe adtad! - szólok mérgesen
S becsapom az ajtót, felőlem meghalhat

Aztán megbánom: tessék a sajátom, nesze az itt van
Dobogjon az benned, szolgálja életed amíg van
Hülye voltál, mondom majd ha ez elmúlik
Csak múlna már el, nem is én vagyok ez már